– Fővárosi Nagycirkusz, Magyar Cirkusz és Varieté

A Magyar Cirkusz és Varieté részeként működő Fővárosi Nagycirkusz, amely 1889. június 27-én nyitotta meg a kapuit, Budapest XIV. kerületében található. A Vidámpark és a Fővárosi Állatkert között elhelyezkedő épület a Városliget legjelentősebb intézményei közzé tartozik. Az 1.850 fő befogadására alkalmas Fővárosi Nagycirkusz, jelenleg Közép-Európa egyetlen kőcirkusza. Az elmúlt évek során számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fővárosi Nagycirkusz csapatának. A társulat legismertebb magyar alakja kétség kívül a Jászai Mari díjjal is kitüntetett, kétszáz éves artista dinasztia tagja, Eötvös Gábor zenebohóc volt, akinek legnépszerűbb produkciója a „Van mááásik!” sok százezer embert szórakoztatott.

Fővárosi Nagycirkusz

• Belépőjegy árak (helytől függően), 2011: felnőtt – 3.100 Ft, 2.800 Ft, 2.400 Ft, nyugdíjas – 2.500 Ft, 2.200 Ft, 2.000 Ft, gyermek (4-14 éves korig) – 2.500 Ft, 2.200 Ft, 2.000 Ft
• Előadások kezdete (2011. július 6-tól): 17:00 (szerda, csütörtök), 15:00 (péntek), 15:00 és 19:00 (szombat), 11:00 és 15:00 (vasárnap), nincs előadás (hétfő, kedd)
• Telefonszám: 06 1 343-8300 (információ), 06 1 344-6008 (csoportos jegyrendelés)
• Megjegyzés: A pénztárakban a jegyek az előadás előtt fél órával korábban is megvásárolhatók. A jegypénztárak azokon a napokon is nyitva tartanak, amikor nincsen előadás.
• Megközelítés: metró (1-es metró, Széchenyi fürdő megálló), busz (20E, 30-as, 105-ös, Hősök tere megálló), trolibusz (75-ös és 79-es, Állatkerti út megálló)
• GPS koordináták: 47.5190664° (szélesség), 19.0812905° (hosszúság)
• Cím: Fővárosi Nagycirkusz, 1146 Budapest, XIV. kerület, Állatkerti körút 12/a.

– Magyar Állami Operaház

Az Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült Magyar Állami Operaház, az Andrássy út és a végében fekvő Hősök tere részeként, 2002 óta az UNESCO világörökség részét képezi. Az Operaház épülete, amely kimondottan operákra és balettekre szakosodott, és jelenleg a Magyar Nemzeti Balettnek is az otthonául szolgál, Budapest egyik legjelentősebb műemléke. A Magyar Állami Operaház építkezése 1875-ben kezdődött, és megnyitására rá kilenc évére, 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. A főbejárat mellett Erkel Ferenc és Liszt Ferenc nagyméretű szobra áll. A közel 5.400 m2 alapterületű Operaház homlokzatának legfeltűnőbb eleme a két, Stróbl Alajos által készített, márványból faragott egyiptomi szfinx, amelyek az oldalbejáratok mellett láthatóak. Az Operaház belső tereit magyar művészek alkotásai díszítik. Az előcsarnok mennyezetén Székely Bertalan aranyozott keretű kazettákba rendezett kilenc múzsájának festménye látható. A lépcsőház középpontját, amelyhez a díszlépcsőn keresztül juthatunk el, a Stróbl Alajos által megalkotott Erkel Ferenc portré képezi. Kissé lejjebb, vele szemben, Liszt Ferenc portréját tekinthetjük meg. A lépcsőházból két bejáraton keresztül nyílik az egyterű foyer, melyet Lotz Károly képei díszítenek. A patkó alakú nézőtér, négy egymás fölött hátralépő páholysorból áll. A díszpáholy mögött a királyi szalon következik. A Székely Bertalan tiszteletére elnevezett Székely-terem, a királylépcső felől közelíthető meg. A Magyar Állami Operaház 2,1 tonnás csodálatos nagycsillárját, amelyet még a németországi Mainzban készítettek, két acél sodronykötél tartja.

Magyar Állami Operaház

• Jegypénztárak nyitvatartási ideje: hétfő-szombat (11 órától az előadás kezdetéig – ha nincs előadás akkor 17 óráig); vasárnap és ünnepnapokon  (16 órától az előadás kezdetéig). A délelőtti előadások előtt a pénztárak 10 órakor nyitnak.
• Telefonszám: 06 1 353-0170 (jegypénztár)
• Megközelítés: metró (1-es metró, Opera megálló)
• GPS koordináták: 47.5022891° (szélesség), 19.0589172° (hosszúság)
• Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Budapest, VI. kerület, Andrássy út 22.

– Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (angol nyelven: Hungarian Academy of Sciences, rövidebb nevén: MTA) impozáns épülete 1987 óta az UNESCO világörökség részét képezi. Az MTA keretein belül működő tudományos köztestület fő feladatai között szerepel a magyar tudomány képviselete, a kutatások támogatása, a tudomány eredményeinek terjesztése, és a tudomány művelése. A Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz stílusú épületének munkálatai Friedrich August Stüler német építész tervei alapján, Ybl Miklós vezetésével kezdődött meg. A Budapest V. kerületében található épület felavatására 1865. december 11-én került sor. Az MTA dísztermének freskói Lotz Károly alkotásai, Ligeti Antal tájképei a kis üléstermet ékesítik. A belvárosi Duna-parton a Váci utca és a Gresham-palota közelében található épület előtt Szarvas Gábor nyelvész szobra tekinthető meg. A Magyar Tudományos Akadémia keretén belül jelenleg 11 tudományos osztály működik, ebből nyolc természet-, három társadalomtudományi. Az akadémiához egy könyvtár is tartozik, melyet 1826-ban alapítottak. Magyarország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtáraként számon tartott Akadémiai Könyvtár, vagy hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (Arany János u. 1.) gyűjteményében közel 2 millió könyv példánya található meg.

Magyar Tudományos Akadémia

• Megközelítés: metró (1-es metró, Vörösmarty tér megálló), villamos (2-es és 2A, Széchenyi István tér megálló), busz (16-os)
• GPS koordináták: 47.498915° (szélesség), 19.047048° (hosszúság)
• Cím: Magyar Tudományos Akadémia, 1051 Budapest, V. kerület, Széchenyi István tér 9. (volt Roosevelt tér)

– Magyar Nemzeti Múzeum

Az 1802-ben gróf Széchényi Ferenc által alapított Magyar Nemzeti Múzeum (angol nyelven: Hungarian National Museum), amely a magyar tárgyi emlékműveket hivatott bemutatni, Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körút 14-16. száma alatt található. A klasszicista stílusban, 1837 és 1847 között épült múzeum tervezője Pollack Mihály építész volt. Az impozáns épület homlokzatának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét Than Mór és Lotz Károly freskói díszítik. A Magyar Nemzeti Múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház Wagner János tervei alapján épült fel 1852-ben. A kert végül 1879-ben nyerte el végleges formáját. A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. A múzeumkertben olyan neves alakoknak állítottak szobrot, mint Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, és Széchényi Ferenc. A szobrok közül a legjelentősebb a Stróbl Alajos által alkotott Arany János ülőszobra, mely a főbejárat előterében látható. A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjének jobb oldali mellvédjén a neves költő tiszteletére állított Petőfi-emléktábla található.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Magyar Nemzeti Múzeum fontos szerepet játszott. 1848. március 15-én, Petőfi Sándor a múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt.

A Magyar Nemzeti Múzeum időrendben, a Brit Múzeum (British Museum) mögött, Európa harmadik legrégebben alapított nemzeti múzeuma.

Magyar Nemzeti Múzeum

• Belépőjegy árak, 2011 (állandó kiállítások): felnőtt – 1.100 Ft, nyugdíjas (62-70 éves korig) – 550 Ft, gyermek, diák (6 és 26 év között) – 550 Ft, ingyenes (6 éves kor alatt és a 70. életévüket betöltött személyek részére, valamint a nemzeti ünnepeken mindenki részére)
• Nyitvatartási idő: 10:00-18:00 (kedd-vasárnap), szünnap (hétfő)
• Telefonszám: 06 1 338-2122 (információ)
• Megközelítés: metró (2-es metró, Astoria megálló valamint 3-as metró, Kálvin téri megálló), busz (9-es és 15-ös), villamos (47-es és 49-es)
• GPS koordináták: 47.4909936° (szélesség), 19.0617321° (hosszúság)
• Cím: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, VIII. kerület, Múzeum krt. 14-16.

– Aquincumi Múzeum

Az 1894. május 10-én megnyitott Aquincumi Múzeum, a főváros által alapított és fenntartott kulturális intézmények egyike. A Budapest III. kerületében található múzeum, Budapest római kori régészeti és történeti emlékeinek legnagyobb gyűjtőhelye, mely több százezer darabból áll. A romkertben a látogatók a régi római városépítészet jellegzetességeiről kaphatnak képet. Az ásatások során előkerült értékesebb maradványok (emléktáblák, szarkofágok, sírkövek) a régi épület mögött, az oszlopcsarnokban tekinthetők meg. A leletek különböző gyűjteményekben (Kőtár, Falfestmények és mozaikok, Éremtár, Rajztár) lettek elraktározva. Az ásatásban előkerült legfontosabb leleteket a Kőtár gyűjteménye őrzi. A Róma Aquincumban című állandó kiállítás egyik legjelentősebb tárgyi emléke, a mintegy négyszáz darabból álló aquincumi víziorgona.

Aquincumi Múzeum

• Belépőjegy árak, 2011 (romkert, április 15-30. és október 1-31.): felnőtt – 650 Ft, nyugdíjas – 325 Ft, diák, ifjúsági – 325 Ft
• Belépőjegy árak, 2011 (múzeum, április 15-30. és október 1-31.): felnőtt – 1.300 Ft, nyugdíjas – 650 Ft, diák, ifjúsági – 650 Ft
• Nyitvatartási idő (romkert, április 15-30. és október 1-31.): 09:00-17:00 (kedd-vasárnap), zárva (hétfő)
• Nyitvatartási idő (romkert, május 1-szeptember 30.): 09:00-18:00 (kedd-vasárnap), zárva (hétfő)
• Nyitvatartási idő (kiállítások, április 15-30. és október 1-31.): 10:00-17:00 (kedd-vasárnap), zárva (hétfő)
• Nyitvatartási idő (kiállítások, május 1-szeptember 30.): 10:00-18:00 (kedd-vasárnap), zárva (hétfő)
• Nyitvatartási idő (kiállítások, november 1-április 15.): 10:00-16:00 (kedd-vasárnap), zárva (hétfő)
• Megközelítés: busz (134-es az óbudai Szentlélek tértől; 34-es az Árpád-híd metróállomástól, 106-os a Záhony utca megállóig), HÉV (H5, Batthyány tértől az Aquincum megállóig)
• GPS koordináták: 47.5638148° (szélesség), 19.0485785° (hosszúság)
• Cím: Aquincumi Múzeum, 1031 Budapest, III. kerület, Szentendrei út 135.

– Sándor-palota

A neoklasszicista stílusban 1803 és 1806 között épült Sándor-palota (angol nyelven: Sándor Palace), a Budai várnegyedben, a Budavári Palota közelében található. A Pollack Mihály és Johann Aman építész által tervezett épület eredetileg Sándor Vince gróf és felesége, Szapáry Anna grófnő otthona volt. A Várhegyen a budavári Szent György téren álló palota 2003. január 22. óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciájaként szolgál, és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye is egyben. Az egyemeletes, háromhomlokzatos palota a Budavári Sikló használatával a legkönnyebben megközelíthető. A Sándor-palota főbejárat felőli homlokzatán az építkezés befejezésének dátuma a mai napig olvasható: MDCCCVI.

Sándor-palota

• Megközelítés: metró (2-es, Batthyány tér megálló), busz (16-os a Deák tér és a Moszkva tér felől, 5-ös a Ferenciek tere felől)
• GPS koordináták: 47.4978835° (szélesség), 19.0378091° (hosszúság)
• Cím: Sándor-palota, 1014 Budapest, I. kerület, Szent György tér 1.

A legnépszerűbb budapesti nevezetességek és látnivalók a Budapest kártya (Budapest Card) használatával ingyenesen vagy kedvezményesen megtekinthetőek. A kártyával a BKV (metró, villamos) járatai is ingyen használatba vehetőek. A Budapest kártya az alábbi kiszerelésekben kapható: 24 órás (24 h, barna kártya), 48 órás (48 h, zöld kártya), 48 órás walking (48 h walking, lila kártya), 48 órás junior (48 h junior, narancs kártya), 72 órás (72 h, kék kártya)

Az olcsó fapados repülőjegyeket kínáló Wizz Air légitársaság, a XVIII. kerületben található Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es számú terminálja alól, olyan nagyvárosokba indít járatokat, mint pl. London, Párizs, vagy éppen Barcelona.

Fel az oldal tetejére